2009. december 26., szombat
2009. december 21., hétfő
BOLDOG ELSŐ HÓNAPOT KISFIAM!
2009. december 6., vasárnap
2009. december 3., csütörtök
Az én pici fiam egy angyal
Továbbra is nagyon jó baba az én kicsi szerelmem. Napirendünk még nem igazán van, napközben nagyon sokat alszik, van hogy 6 órát is. Néha úgy kell ébresztgetnem mert akkor nagyon elcsúszik az etetés. Nem sokat eszik, de a születési súlyát már visszanyerte úgyhogy biztos elég neki most ennyi. Igyekszem sokat fejni mert a cicizés nem igazán akar összejönni, hamar bealszik rajta és 5-10 ml-nél többet eddig még nem igazán mértem egy-egy cicizés alkalmával. A cumisüvegből sem mindig issza meg azt a mennyiséget ami elő van írva a nagykönyvekben de végülis ha a súlya gyarapszik és van elég pisi-kaki a pelusban akkor nagy baj nem lehet.
Mindent szépen vezetek egy füzetben (mikor és mennyit eszik, anyatej vagy tápszer, pisi-kaki száma és a lefejt anyatej mennyisége, ill. ha bukott nagyobb mennyiséget azt is feljegyzem), hogy a védőnéni és a doktornéni is meg tudja majd nézni.
Este a fürdetés eléggé picsogósra szokott sikeredni bár tegnap este apája mesélt neki közben és annyira figyelt hogy elfelejtette ilyenkor sírni szokás, persze a törölközésnél és az öltözködésnél már rájött hogy valami kiment a fejéből és rázendített a szokásos műsorra, de amikor végeztünk anyucija és cumikája megvígasztalta.
Az este mindig elég nyügis szokott lenni van hogy még éjjel egy órakor is a cumiját követeli, és 3 mp-ként ugrálok a kiságyához, aztán egy ponton megunom mert már majd felbukok a saját lábamban a fáradtságtól, ilyenkor magam mellé veszem az ágyba és ott megnyugszik. Általában hajnalban etetés után kerül vissza a kiságyába, olyankor szerencsére nyugi van és még vissza tudok aludni pár órát én is.
Nagyon sokat csuklik, ezt tőlem örökölte. A pocakban is sokszor észrevettem. Először nem is tudtam mi lehet a folyamatos rángás mire rájöttem hogy csuklik a kis drágám. Sajnos nem mindig akar inni, ilyenkor aggódom nehogy visszabukja a hamit, sajnos már erre is volt példa.
Egyik este egymás után 3x öltöztettem át, fürdés után, aztán átázott a pelus, kicsit később pedig bukott és mindene olyan lett. Még jó hogy van 3 hálózsákunk mert 2 mindjárt ment a szennyesbe.
A törött kulcscsontja miatt kicsit tartok az öltöztetéstől, félek hogy fájdalmat okozok neki, ezért még van hogy bénázok vele, mert túl óvatos akarok lenni. Igyekszem a legkönnyebben ráadható holmikat választani hogy a pelenkázásnál is könnyen ki lehessen csomagolni, úgyhogy az alul gombos rugikat részesítjük jelenleg előnyben, és néha adok rá vagány kisnadrágot, de ezek nem hiszem hogy nagyon kényelmesek neki.
Nagyjából ennyi ami mostanában történik velünk: eszünk, alszunk, peluscserék, fürdetés, öltözés. Alvásidőben mosás, vasalás, sterilizálás....... van mit csinálni, de szerencsére van segítségem. Anyukám is itt volt majdnem egy hétig és rengeteget dolgozott. Én egy napi munkáját egy hétig csináltam volna és százszor jobban el is fáradnék benne. Nagyon hálásak vagyunk Milóbabával hogy ilyen sok minden alól mentesített bennünket, hogy tudjak minél többet pihenni és legyen tejecske a babámnak.
Tejecske ügyben egyelőre ott tartunk hogy kb. két-három etetésre valót tudok összehozni, de már ez is nagy haladás a semmihez képest. Homeo, tea már mindent kipróbáltam amit csak ajánlottak napról-napra nő is a mennyiség szerencsére, úgyhogy nem adom fel, pedig néha nagyon macerás és fájdalmas a fejés de megéri hogy a kisfiam kapjon anyatejet is ami megvédi.
Napközben most már van néha egy kis idő amikor fent van és kuksizik, olyankor odabújok hozzá és beszélgetünk, ő tanulmányozza az arcom és a környezetet, forgatja a kis szemét. Olyan is van hogy csak gyönyörködöm benne, és puszilgatom. Olyan jó meleg és puha. Imádom magamhoz ölelni, simizem a kis kezét meg a hátát amit nagyon szeret. Masszírozni is szoktam este a fürdetésnél mert kicsit száraz a bőre és kapott rá testápolót. Ilyenkor még nyögdécselni is szokott nagy elégedetten. Tornázni is kell pelusozások alkalmával, a kórházban kiadta a doktornéni mert egy kicsit kötöttnek találta az izületeit, ezt is szokta élvezni bár nem mindig. Ha nagyon nyügis akkor inkább ki szoktam hagyni.
Oldalakon keresztül tudnék mesélni még, de hagyok írnivalót másik alkalomra is.
Mindent szépen vezetek egy füzetben (mikor és mennyit eszik, anyatej vagy tápszer, pisi-kaki száma és a lefejt anyatej mennyisége, ill. ha bukott nagyobb mennyiséget azt is feljegyzem), hogy a védőnéni és a doktornéni is meg tudja majd nézni.
Este a fürdetés eléggé picsogósra szokott sikeredni bár tegnap este apája mesélt neki közben és annyira figyelt hogy elfelejtette ilyenkor sírni szokás, persze a törölközésnél és az öltözködésnél már rájött hogy valami kiment a fejéből és rázendített a szokásos műsorra, de amikor végeztünk anyucija és cumikája megvígasztalta.
Az este mindig elég nyügis szokott lenni van hogy még éjjel egy órakor is a cumiját követeli, és 3 mp-ként ugrálok a kiságyához, aztán egy ponton megunom mert már majd felbukok a saját lábamban a fáradtságtól, ilyenkor magam mellé veszem az ágyba és ott megnyugszik. Általában hajnalban etetés után kerül vissza a kiságyába, olyankor szerencsére nyugi van és még vissza tudok aludni pár órát én is.
Nagyon sokat csuklik, ezt tőlem örökölte. A pocakban is sokszor észrevettem. Először nem is tudtam mi lehet a folyamatos rángás mire rájöttem hogy csuklik a kis drágám. Sajnos nem mindig akar inni, ilyenkor aggódom nehogy visszabukja a hamit, sajnos már erre is volt példa.
Egyik este egymás után 3x öltöztettem át, fürdés után, aztán átázott a pelus, kicsit később pedig bukott és mindene olyan lett. Még jó hogy van 3 hálózsákunk mert 2 mindjárt ment a szennyesbe.
A törött kulcscsontja miatt kicsit tartok az öltöztetéstől, félek hogy fájdalmat okozok neki, ezért még van hogy bénázok vele, mert túl óvatos akarok lenni. Igyekszem a legkönnyebben ráadható holmikat választani hogy a pelenkázásnál is könnyen ki lehessen csomagolni, úgyhogy az alul gombos rugikat részesítjük jelenleg előnyben, és néha adok rá vagány kisnadrágot, de ezek nem hiszem hogy nagyon kényelmesek neki.
Nagyjából ennyi ami mostanában történik velünk: eszünk, alszunk, peluscserék, fürdetés, öltözés. Alvásidőben mosás, vasalás, sterilizálás....... van mit csinálni, de szerencsére van segítségem. Anyukám is itt volt majdnem egy hétig és rengeteget dolgozott. Én egy napi munkáját egy hétig csináltam volna és százszor jobban el is fáradnék benne. Nagyon hálásak vagyunk Milóbabával hogy ilyen sok minden alól mentesített bennünket, hogy tudjak minél többet pihenni és legyen tejecske a babámnak.
Tejecske ügyben egyelőre ott tartunk hogy kb. két-három etetésre valót tudok összehozni, de már ez is nagy haladás a semmihez képest. Homeo, tea már mindent kipróbáltam amit csak ajánlottak napról-napra nő is a mennyiség szerencsére, úgyhogy nem adom fel, pedig néha nagyon macerás és fájdalmas a fejés de megéri hogy a kisfiam kapjon anyatejet is ami megvédi.
Napközben most már van néha egy kis idő amikor fent van és kuksizik, olyankor odabújok hozzá és beszélgetünk, ő tanulmányozza az arcom és a környezetet, forgatja a kis szemét. Olyan is van hogy csak gyönyörködöm benne, és puszilgatom. Olyan jó meleg és puha. Imádom magamhoz ölelni, simizem a kis kezét meg a hátát amit nagyon szeret. Masszírozni is szoktam este a fürdetésnél mert kicsit száraz a bőre és kapott rá testápolót. Ilyenkor még nyögdécselni is szokott nagy elégedetten. Tornázni is kell pelusozások alkalmával, a kórházban kiadta a doktornéni mert egy kicsit kötöttnek találta az izületeit, ezt is szokta élvezni bár nem mindig. Ha nagyon nyügis akkor inkább ki szoktam hagyni.
Oldalakon keresztül tudnék mesélni még, de hagyok írnivalót másik alkalomra is.
2009. december 2., szerda
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)













