INDULHAT A MANDULA !!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!

Tegnap bementem a BMC-be ahogy azt a dokimmal telefonon megbeszéltük, mert letelt a műtét utáni 6 hét és még mindig nem jött pirinénje. "Becsekkoltam a pultnál" megkérdezték mikor volt utoljára (december 5.) Kérdeztem, hogy az első emeleten kell várnom? Igen! - hangzott a válasz, így felcsattogtam és vártam. Az emeleten találkoztam egy nagyon kedves sorstársammal akivel annyit beszélgettünk és nevettünk, hogy fel sem tűnt mennyire elszaladt az idő. Egyszer csak hallottam a nevemet, és már mentem volna be az öltözőbe amikor a hölgy mondja, hogy már égre-földre kerestek odalent!!! Egyáltalán nem lepődtem meg, engem valahogy mindig elkevernek, már megszoktam. :)
Lementem a földszintre és az 1. számú vizsgálóba küldtek ahol egy új, nagyon fiatal doktornő nézett meg ultrahanggal. Felöltöztem és akkor megint behívtak, ugyanis a Zeke doktor úr is megnézett, mert a fiatal doktornő nem igazán látott semmit. Újra felöltöztem, és Zeke doktor átküldött a doktornővel egy másik helyiségbe hogy a gyógyszereket megbeszéljük. Azt gondoltam, hogy kapok valami meghozó pirulát, de NEM! Megkérdezte hogy tudom - e azonnal kezdeni a lombik kezelést. Én csak kamilláztam, mivel mindenre de erre nem számítottam. Felírta a decapeptyl nevű injekciót amit azonnal ki is váltottam a gyógyszertárban két inkfartus között (43.000,- ft volt).
Két hét múlva február 16-án kell újra mennem és akkor megbeszéljük a stimuláció menetét és a gyógyszereket is. Reggel lesz labor és lesz ultrahang vizsgálat is. Még most sem fogom fel pedig tegnap este már be is lőttem az első decát. Nem mondom, hogy kellemes érzés volt, de szerencsére nem volt annyira gáz mint amire számítottam. A stimus injekcióhoz képest rosszabb érzés volt, de bőven kibírható. Ha minden jól megy picit több mint egy hónap és bent lesznek a bogyók a pocimban! :) :) :)

Délután Fehérváron még elmentem a fórumos barátnőmmel a plázáig. Gondoltam amíg nem jön a buszom kicsit körülnézek. Sikerült megint a formámat hozni, mert "egészen véletlenül" betévedtem néhány bébiruházati boltba, és csak az az egy tényező tartott vissza a vásárlástól, hogy nem tudom előre milyen nemű gyermekem fog születni. :) De nagyon nagy volt a csábítás főleg amikor megláttam a rózsaszín csodákat. :) Később pedig arra eszméltem, hogy már kimamanadrágokat próbálok! Muszáj volt megvenni közülük egy példányt. Én még ilyen kényelmes nadrágot nem viseltem talán soha. Imádom. Legszívesebben abban jöttem volna ma dolgozni, és sajnos lenne is mit beletenni.
Már csak a gatyesz miatt is sikerülnie kell a lombiknak, kár lenne érte ...... :)