Elmúlt pár nap történései

Csütörtökön védőnőnél voltunk 4 hós státuszon. Miló nagyon "magas" hihetetlen gyorsan nő.
67 cm de szerintem több is 1-2 cm-rel mert ismételten nem engedte jól kinyújtatni a lábát.
6740 gramm volt pelusban és bodyban. Ez nem olyan sok, nem is kevés. Szerintem nagyon arányos kis alakja van, olyan tökéletes kis béjbi :-) meg tudnám zabálni.

A védőnő megint szekált, hogy nem adtam neki almát, banánt, stb. Most már határozottabban mondtam neki hogy majd én eldöntöm hogy mikor mit adok neki. Először is 4 hónapos kortól kaphatja a tejpépet amit fel is irattunk a dokival, ezzel fogjuk kezdeni a pépes kaják bevezetését.

Délután meg is csináltam neki. Beültettem a hordozóba és elkezdtük a kanalazást. Nagyon nem tetszett a fiatalúrnak a dolog mert nem ment elég gyorsan és kis is folydogált a szájából. A kezével folyamatosan a szájában turkált és összekent mindent. Már jég hidegre hűlt mire feladtam és beletettem a cumiba amiből kb. 2 perc alatt kiszippantyúzta. Másnap elhatároztam hogy nem érdekel, ha hisztizik ha nem, ha a háta közepe is tejpépes lesz akkor is kanállal eszünk és kész.
Drasztikus módszerhez folyamodtam mert ezúttal nem a hordozóba hanem a pihenőszékbe tettem be és a két kezét bedugtam a pántba, hogy ne tudjon vele hadonászni. Ez még jobban kiakasztotta de végül is megette a kaját, minden kanálnál hisztizett de nyelte rendületlenül.
Elfogyott negyed óra alatt. Másnap úgy gondoltam, hogy előbb etetem meg amikor még nem annyira éhes hátha akkor nem lesz hiszti. Láss csodát végig röhögte az egész etetést :-)

Ma már olyan ügyesen evett hogy az előkén is alig volt pár csepp, azt is inkább én bénáztam oda mert túl sokat raktam a kanálra.
Kanállal evés kipipálva. Az én fiam egy szupergyerek! :-)

Egyébként nagyon fini ez a pép, jó édes és az állaga meg az íze is olyan mint a tejbegrízé. 2 deci egy adag. Ezzel egy etetést ki lehet váltani. Simán enne többet is belőle de inkább csinálok még neki 50-60 tápit ha éhes marad utána.

Pénteken vérvételre kellett mennem. Úgy volt hogy az egyik barátnőm eljön nekem segíteni.
Végül nem tudott eljönni így felmentem Milóval kenguruba busszal.
Olyan édesen nézelődött, nagyon érdekelte minden. Megint elvarázsolt mindenkit, csak azt a hülye recepcióst nem, mert kértem hogy hadd mehessünk be soron kívül hisz a váróteremben nem volt sehol olyan hely ahol le tudtam volna venni a kengurut magamról és biztonságosan le tudom vetkőztetni Milót. Márpedig nagyon meleg volt a váróban ő pedig meleg overálban volt. Simán elnézte hogy ott ücsörgünk harci díszben. Szerencsére kijött egy nővérke és szólt hogy babával elsőbbséget élvezünk úgyhogy be is hívott azonnal.
Olyan szőrös szívű emberek vannak, ez a recepciós pl. rá sem nézett Milóra, arról nem beszélve hogy valószínűleg tisztában volt az elsőbbségünkkel mégis hagyta hogy várjunk nyakig beöltözve.
A buszon is simán elnézték hogy nincs hely és megállok a kapaszkodónál nyakamban a picivel, mert már elindult a busz mire egy 70 év körüli öregasszony állt fel hogy átadja a helyét.
Nagyon sok bamba és bunkó ember van.

Bent hátul a kómázóágyra letettem Milót. Az ablak nyitva volt úgyhogy nem vetkőztettem le.
Ott volt egy kismami aki vérvételre várt úgyhogy rábíztam a picit amíg engem csapoltak. Kicsit gyakorolt legalább :-)

Felkészültem csokival meg kólával, úgyhogy amint levették a véremet már öntöttem is magamba nehogy rosszul legyek. Nem volt gond. Hazafelé úton el is aludt rajtam míg a buszra vártunk.
Itthon kelt fel amikor elkezdtem vetkőztetni.

A vérvétel után még az otp-be is el kellett mennünk. A Brigi már sajnos nem dolgozik ott de van még 2 aranyos csajszi akihez soron kívül oda tudok menni. Megcsodálták Milót itt is többen. Még nem voltam bent vele kenguruban, ők még csak pocakban látták a babámat. :-)

Szerencsére nagyon jó baba, simán tudnék vele várni ha nem közeleg a kajaidő, de mivel még vastag ruhába kellett öltöztetni hamar bemelegszik a fűtött helyeken és félek hogy megfázik ha kimegyünk a hidegbe.

Hétvégén olyan jó idő volt. Elég volt egy rugi és egy vékony kis kabát. A napon 42 fokot mutatott a hőmérő. Ezt vártam már nagyon, mert az én kis szerelmem mindent elvisel de az öltözés a halála. Olyankor akkorákat morog mint egy rossz kutya. Igazából csak a sapka meg a kabát borítja ki, ha ez a két ruhadarab előkerül már előre morog hogy ő bizony azt nem kéri :-)

Ma is kenguruban voltunk fent a városban. Nagyon szeret így "utazni".
Hazefelé busszal jöttünk. Elkerekedett szemekkel nézelődött egész úton. Most nem aludt el mert előtte 10-12-ig horkolt a kiságyban és ebéd után fél 2-kor mentünk fel.
Amikor hazaértünk majdnem 3 óra volt úgyhogy áttettem még a babakocsiba, abban elaludt pár perc alatt. Most már egyre jobb idő lesz, úgyhogy megyünk majd sétálni alvásidőn kívül is, mert nagyon szívesen elnézelődik.