Mielőtt anya voltam

Mielőtt Anya voltam,

Soha nem botlottam meg játékokban

vagy felejtettem el egy altatódal szavait.

Nem aggódtam azon, hogy

a növényeim vajon mérgezőek e.

Soha nem gondolkodtam védőoltásokon.

Mielőtt Anya voltam,

Soha nem hánytak rám.

Kakiltak rám.

Ettek le.

Pisiltek rám.

Teljes kontrollom volt az elmém felett

és a gondolataim felett.

Egész éjjel aludtam.

Mielőtt Anya voltam,

Soha nem fogtam le egy ordító gyereket, hogy az orvosok meg tudják vizsgálni.

Vagy beadják az oltásokat.

Soha nem néztem könnyes szemekbe és sírtam.

Soha nem váltam tündöklően boldoggá egy egyszerű vigyor felett.

Soha nem ültem késő éjszaka,

hogy nézzek egy alvó babát.

Mielőtt Anya voltam,

Soha nem tartottam egy alvó babát csak azért, mert Nem akartam letenni.

Soha nem éreztem, ahogy a szívem millió darabokra törik, mikor nem tudtam a fájdalmat megállítani.

Soha nem tudtam, hogy valami annyira pici olyannyira befolyásolni tudja az életem.

Soha nem tudtam, hogy valakit ennyire tudnék szeretni.

Soha nem tudtam, hogy ennyire imádnék anyának lenni.

Mielőtt Anya voltam,

Nem ismertem az érzést,

milyen a szívemnek a testemen kívül járnia.

Nem tudtam, mennyire különleges érzés lehet etetni egy éhes babát.

Nem ismertem azt a kötődést

anya és gyermeke között.

Nem tudtam, hogy valami annyira pici

annyira fontossá és boldoggá tudna tenni.

Mielőtt Anya voltam,

Soha nem keltem fel az éjszaka közepén

minden 10 percben, hogy megbizonyosodjam, minden rendben.

Soha nem ismertem azt a melegséget,

az örömöt,

a szeretetet,

a szívfájdalmat,

a csodálkozást

vagy a sikerét, milyen Anyának lenni.

Nem tudtam, hogy képes vagyok annyi mindent érezni, mielőtt Anya voltam.