Cukorterhelés

4 napja vagyis csütörtökön szántam végre rá magam a rettegett cukorterhelésre.
Nagyon féltem a vizsgálattól már csak a 3x-i vérvétel miatt is amit éhgyomorra végeznek.
Most már annyit szúrkáltak hogy eljutottam oda hogy nem minden vérvételnél vagyok rosszul de az éhgyomrival még hadilábon állok.
Leveszik a vért teljesen éhgyomorra eztán meg kell inni a szenzációs tömény cukros löttyöt, majd pontosan óránként újból vért vesznek összesen 3x. A cukros lötty előtt és egyszer közben a második és a harmadik vérvétel között vizeletmintát is kell adni, előtte nem szabad vécére menni, és lehetőleg egy helyben kell maradni. Ezzel nem volt gondom mert még ülni is nehéz volt nemhogy mozogni. Igaz egyszer ezt már végigcsináltam de akkor nem egy 26 hetes terhes pocakkal, és nem nyáron, szóval ezt a mostanit egy kicsit rosszabbul viseltem.
Szerencsére délutánra már megvolt az eredmény úgyhogy nem kellett álmatlanul izgulnom egy éjszakát. Azonban nem lett valami fényes az eredmény. A vérvételi papír tele csillaggal, a cukrom is 8,4 ami elég sok, és a vizeletben is találtak acetont meg cukorbetegségre utaló jeleket, sok baci és vörösvérsejt, és még nem is sorolom mert még 4 nap után is sokkol a történet és egyszerűen nem tudok napirendre térni felette.
Ettől a cukorbetegségtől még jobban féltem mint magától a szüléstől vagy egy esetleges császártól. Nagyon nem hiányzott még ez is a nyakamba.
Benéztem a hűtőbe és egyből száműztem a gyümölcsöket, anyóstól kapott tegnapi névnapi sütiket, és minden egyebet ami csábításra ad okot.
Felvettem a kapcsolatot a barátnőmmel aki szintén terhességi diabéteszes volt és megtudtam tőle hogy először egy dietetikust kell felkeresnem, majd egy cukorban jártas belgyógyászt.
Ők majd mindenben segíteni fognak de természetesen ő is akármilyen kérdésem van mellettem áll és az összes ilyen jellegű feljegyzését, táblázatát odaadja nekem.
Jövő héten tehát felveszem a kapcsolatot a dokikkal, ha lehet akkor kiíratom velük a cukormérőt és a tesztcsíkokat hátha lesz rá támogatás, mert nem olcsó mulatság ez a betegség.
Már nézegettem a neten a tápanyag táblázatot és hogy kb. napi 200 gr szénhidrátot vehetek magamhoz 6x - i étkezésre felbontva. 3 óránként kell étkezni hogy a cukor ne ingadozzon.
Most még úgy ahogy be tudom tartani, de még ha mérni is kell mindig egy órával az étkezés után hát még egy plusz macera lesz mindig figyelni az időt. Most már nem lesz rá nagyon módom hogy csak úgy gondolok egyet és útnak indulok, mert minden szigorúan időhöz lesz kötve.
Állítólag a szülés után még hetekig tartani kell a diétát, legalábbis remélem hogy csak hetekig, mert nem lesz tartós ez a betegség és szülés után visszaáll minden a régi kerékvágásba.
Bogyót is nagyon féltem, másfél éves fórumozásom alatt sajnos láttam ezt azt hogy ez a fránya cukor mit tud művelni. Igyekszem mindent nagyon pontosan betartani hogy a kicsi drágaságomnak semmi baja ne legyen és ne is szülessen óriásbébinek.
Remélem diétával kordában tudom tartani a cukrot és nem lesz szükség inzulinra sem, mert az már végképp a vég lenne számomra. Alig vártam a lombiknál hogy az utolsó szurihoz érjek, és annyira örültem, hogy vége, és soha az életben nem kell magam szúrkálnom.
Lehet hogy könnyelmű kijelentés volt.
Nagyon depis lettem ettől a rossz hírtől és vígasztalhatatlan. Annyira bíztam benne hogy legalább ez kimarad az életemből. Hát azt hiszem rendesen megszenvedek ezért a kis pöcsiért.
Még jó hogy mióta extra sokat pihenek a fájdalmaim már egy kicsit enyhültek és talán az éjszakákat is már könnyebben át tudom aludni mióta hüvösebbre fordult az idő.